KemenceMánia és a kemencézés mániája

A kemencében rejlő lehetőségek húsokon innen, kenyereken túl

A nagy brikett teszt - VIDEÓVAL

2020. május 12. 18:17 - Szassz a mániákus kemencés

Itt a szezon, nyakunkon a kérdés: melyiket éri meg megvenni?

Szinte minden sarkon brikettel találkozhatunk mikor keressük a grillezéshez szükséges hő előállításához az alapanyagot. Melyiket vegyük? Milyen szempontok alapján mérlegeljünk? Megéri-e a prémium? Vegyük inkább az olcsót?

Hogyan lehet tesztelni egyáltalán? Tesztünkhöz a KemenceMánia által gyártott pizzakemencét (www.kemencemania.hu/pizzakit) választottuk, mert szigetelt és állítható a huzat. Könnyen megoldható az azonos tesztelési körülmények biztosítása minden résztvevő alapanyagnál. Tesztünknél az elsődleges szempont a hőleadás mennyisége és tartóssága volt. Pizzakemence révén azt vizsgáltuk, hogy várhatóan mennyire megfelelő az adott termék egy baráti/családi pizzasütéshez.

A hőmérők nem kaptak direkt hőt, hanem a briketten elhelyezett 2 cm vastag samott hőmérsékletét mértük, valamint a samott által leadott hőmérsékletet. Ebből egyenesen következik, hogy a levegő hőmérséklete alacsonyabb lett, mint a közvetítő samotté. Megtehettük volna, hogy a beépített analóg hőmérő alá nem teszünk samottot, ekkor a hőmérő mutatott volna 450-500 fokot is, de célunk inkább valós adatok mérése volt.

 

A tüzelő:

Minden begyújtáshoz 2 kg brikettet és 35 dkg extra száraz darabolt tölgyfát használtunk. A pizzakemence tűzkosarában alul elhelyeztük a keményfát, majd ráadagoltuk a brikettet. Már ekkor látszott, hogy bizonyos termékek nagyon tömörek, magas az egységnyi térfogatra jutó tömegük, míg a másikak szinte habkönnyűek voltak. Ez az érték a végeredményekben is megmutatkozott. Alapvetően 3 féle alapanyag versengett: barnaszénporból préselt brikett, faszénporból préselt brikett, illetve szenesített kókuszháncsból készült brikett. Az összes gyártó azt állítja a termékéről, hogy csak és kizárólag természetes anyagokat tartalmaz.

Kiválasztásnál a mindenki által elérhető termékeket kerestük és amolyan hozzámérési adatnak egy 1000 Ft/kg-os prémium kókuszbrikettet vettünk alapul. Mikor körbejártuk a boltokat a tüzelőért, már ott áttapogattuk és megráztuk, hogy meggyőződjünk a zacskók alján található por mennyiségéről. 2 termék esetében volt jelentősebb mennyiségű por a zacskók aljában (több ugyanolyan zacskót megvizsgálva), így ezeket a termékeket a továbbiakban nem teszteltük. Ezek a Tesco, illetve a Metro sajátmárkás termékei voltak.

Az összes termék esetében vásároltuk az alapanyagot (egyet sem biztosítottak számunkra szponzorációban) , ezzel is elkerülve a részrehajlás látszatát is. A termékeket nagyáruházakban szereztük be.

Kik a nevesített versenyzők ?

  • Bauhaus Flash kókuszbrikett - 3 kg, 1200 Ft

  • OBI Profi Grillbrikett– 2,5 kg, 800 Ft

  • ALDI saját márkás faszénbrikett - 5 kg, 1200 Ft

  • Bauhaus Kingstone faszénbrikett - 7 kg, 2990 Ft

  • Weber faszénbrikett - 4 kg, 3000 Ft

collage.jpg

Begyújtás:

A begyújtáshoz egy viszonylag olcsó hőlégfúvót használtunk, 2-es ventilátor fokozaton, 5 percen keresztül. Elméletileg 600 fokos volt a kifújt levegő. A legjobb hatékonyságot úgy értük el, ha nem a fa alá tett extra száraz tölgyfa darabokat próbáltuk gyújtani, hanem egy darab szenet izzítottunk - ekkor apró pici ízzó darabok szakadnak le a szél hatására, ami meg is gyorsítja, hogy a keményfa lángra kapjon. 5 perc elteltével a keményfa is lángol, és át tudja gyújtani a briketteket. Lassabb megoldás lehet a gyújtókocka, vagy bioetanol gél is akár. A megismételhetőség miatt számunkra a hőlégfúvós megoldás volt a legpraktikusabb.

 

Tesztelés

Az 5 perces forró levegős izzítás után hagytuk még 35 percig izzani a szenet minden esetben. Kifüstölés az első 15-20 percben volt tapasztalható, ami után teljesen abbamaradt és csak a levegő remegéséből, valamint a hőmérők által mutatott értékből lehetett következtetni arra, hogy igencsak forró lehet a kis kemencénkben.

A begyújtás kezdete után 40 perccel lezártuk a kéményt, hogy ne távozhasson a hő, valamint lezártuk a levegő beáramlását biztosító rostélyokat is. A kis Pizzakit kemencének az ajtajai nem zárnak hermetikusan, mint a csúcs kamadóké, így valamennyi levegőt folyamatosan kapott az égéshez az anyag.

A sütőrácsra tett 2 cm-es samottra tettük a k-szondás, platinagöbös, 500 fokig mérő hőmérőnk szondáját, oly módon, hogy egy másik samottal zártuk le. Így biztosan nem zavartak be a külső körülmények. Ellenben ezzel a módszerrel nagyon lelassult a hiszterézis és jó pár perc kellett ahhoz, hogy tényleges változást mérjünk. A másik szondát a samott fölé helyeztük el 10 cm-el. Ez a szonda nagyrészt a samott által leadott hőmérsékletet mérte. Miért is lényeges ez? Mert indirekt sütésnél a levegő közvetett hőmérséklete számít.

Pizzasütésnél fontos igazán, hogy minél melegebb legyen a samott, mert a vékonytésztás pizzát 2 perc alatt készre kell sütnünk. Grillezésnél és főként bbq-nál nagyságrendekkel kisebb hőmérsékletekre van szükségünk. Jelen kemencében az izzó szén és a samott között mindössze 5-7 cm volt a távolság, ezzel garantálva a magas hőmérsékletet.

collage_1.png

Mi befolyásolja a csúcshőmérsékletet?

Összetevők: ahol magas volt a barnaszén aránya, ott hosszú időn keresztül magas volt a hőmérséklet

Hamuképződés: A hamu végső mennyisége nem komoly befolyásoló tényező. Inkább a hamu felületen maradása, mert az izzó felületen a hamu szigetelő réteget képez, ezáltal gátolva a hőleadást.

Tömörség: minél tömörebb az anyag, annál több fér el a tűzkosárban, ezzel is elősegítve a több hő termelését.

kepkivagasi.PNG

Kék műszer: levegő, fekete: samott hőmérséklete

fff.PNG

Valóságba való átültethetőség azaz mint felhasználó ez mit jelent nekem?

Tesztelés folyamán az ajtók mindvégig zárva voltak tartva, ezzel garantálva az azonos körülményeket. Természetesen valós körülmények között folyamatosan nyitogatjuk a sütőajtót. Pizzát teszünk a samottra ami hűteni fogja. Ezáltal a fogyasztás is picit több lesz. Ami látszik, hogy az optimális sütési hőmérsékletet a begyújtás kezdete után 1 órával lehet elérni mire a szén átizzik, valamint a szerkezet is átmelegszik. Mivel a kosárba itt 2 kg brikett fér ezért 2 óra után érdemes egy pici szünetet tartani, és újabb 1 kg anyaggal pótolni az elégett szenet. Ezzel óránként 10-15 db vékonytésztás pizzát lehet közvetlen a samotton megsütni.

Eredmények

Nem tudjuk elégszer leírni, hogy cél az objektív összehasonlítás volt, ezért a lényegi eltérés a termékek árában van, valamint az elérhető csúcshőmérsékletben. A vékonytésztás pizzához mindenképpen szükségese a magas hőmérséklet, tehát válasszunk olyan terméket, ami eléri a 400 fokos samott hőmérsékletet. Ha serpenyős pizzát sütünk, vagy közvetlen grillezésre, esetleg bbq-ra használnánk, akkor választhatjuk a kisebb hőértékű termékeket is. Természetesen igaz, hogy a nagyon tömör termékek a legjobbak barbecue-hoz, mert ott a hosszú ám lassú égési idő a fontos. Az eredményeknél a három óra utáni samott hőmérsékletet vettük figyelembe.

 cccc.PNG

Összegzés: Szerintünk a pizzakemencénkhez az OBI által forgalmazott Profi-grill brikett, valamint a Bauhaus által forgalmazott Kingstone brikett a leginkább megfelelő.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kemencemania.blog.hu/api/trackback/id/tr7915680324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása